A Sinfonietta Pannonica Ensemble koncertsorozata egy-egy nemzet népszerű kamaramuzsikájából, a romantika és a XX. század kamarazenéjének emblematikus alkotásaiból ad válogatást. A sorozat harmadik estjén francia szerzők, Fauré, Debussy és Ravel műveit hallhatjuk Szabó Péter csellóművész, Oláh Vilmos hegedűművész, Máté Győző brácsaművész és Lajkó István zongoraművész tolmácsolásában.
A műsor:
C. Debussy: G-dúr zongoratrió, L.5
G. Fauré: c moll zongorás kvartett, Op.15. No.1
M. Ravel: a-moll zongoratrió, op. 67
Tovább a sorozat többi koncertjére>>
A szerzőkről:
Gabriel Fauré (1845-1924) Claude Debussy mellett a 20. század első évtizedeinek egyik legnagyobb francia zeneszerzője volt. Elsősorban zongoradarabjai maradandóak. Stílusa a klasszicizmustól a romantikáig terjedt.
Claude Achille Debussy (1862-1918) életműve új színt hozott a muzsikának csaknem valamennyi műfajába. Az irodalmi és képzőművészeti inspiráció mellett az ő zenéjében különös jelentőséget kap a pillanat futó benyomása, egy napszak, egy illat megannyi gondolattársítása. Mindehhez Debussy maga hozta létre sajátságos eszközeit: rendkívül finom hatásokra építő, meglepő hangzásait, keleties-modális harmóniavilágát, érzékeny és differenciált ritmikáját, dallamainak karcsún ívelő, bájos és finom vonalát. Munkássága zeneszerzők sorára hatott, például Bartók Bélára és Kodály Zoltánra is.
Maurice Ravel (1875-1937)
A gyermek Ravel kényes, kifinomult irodalmi és zenei ízléssel rendelkezett mely műveire is rányomta bélyegét. Kedvenc költői között ott volt Mallarmé, Poe és Baudelaire, a zenében pedig Schumann, Liszt, Chopin és Weber stílusát kedvelte — később Mozart vált példaképévé.
1908-ban Szergej Gyagilev társulata bemutatta Muszorgszkij Borisz Godunov című zenedrámáját. Ez több szempontból is jelentős hatással bírt Ravelre.
Az 1916-ban a „francia zene védelmére” megalakult művészliga (melyet olyan tekintélyes zenészek alkottak, mint Saint-Saëns és Vincent d’Indy) Ravelt is meginvitálta tagjai közé. A válasz egy rendkívül intelligens, a szakmai féltékenységtől mentes, a legújabb irányzatokra kíváncsi és azokat értékelő művészé: a külföldtől való elzárkózás veszélybe sodorja a francia zenekultúrát, melynek éppen hogy nyitottnak kellene lennie más országok művészi törekvéseire. Elismeri Richard Strauss és Arnold Schönberg munkásságát. Ravel külön megemlíti Bartók és Kodály népdalgyűjtését, melyet szintén üdvös jelenségnek tart.
Stílusának végső beérése, letisztulása is erre az időszakra tehető. Debussy 1918-ban bekövetkezett halála után a francia zenei élet vezérének címe akaratlanul is az ő fejére szállt. A húszas évek Párizsának szellemi pezsgése Ravelre is hatott. Az éjjeli lokálokban játszott dzsesszel is ekkor került kapcsolatba. Egyben ekkor kezdődtek Ravel nagy külföldi utazásai, turnéi: először Bécsbe (1920), utoljára Közép-Európába (1931). Ezen utazások közül az egyik legfontosabb az amerikai látogatása volt 1928-ban. Ugyancsak 1928-ban keletkezett a Boléro, és ebben az évben történt a komponista díszdoktorrá avatása Oxfordban. 1935-ben tett még egy nagyobb körutat Spanyolországban és Észak-Afrikában, ez azonban már nem művészetét, hanem súlyos betegségének enyhítését szolgálta. 1937-ben, egy autóbaleset szövődményeinek következtében hunyt el.
Ravel először egy 1908-ban írt levelében említette, hogy triót komponál zongorára, hegedűre és csellóra, de a mű csak 1913-ban nyerte el a formáját. A zongora trió bemutatója 1915. január 28-án volt a párizsi Salle Gaveau-ban, Alfredo Casella zongoraművész (Párizsban élt olasz zeneszerző, Ravel egyik legközelibb barátja), Gabriele Willaume hegedűművész és Louis Teuillard gordonkaművész közreműködésével a Société Indépendente Társaság koncertjén, de a háborúba feledkezett országban az esemény kevés figyelmet kapott. Az utókor azóta Ravel egyik tökéletes alkotásaként tartja számon a művet, amely koncertünkön is elhangzik.
A fellépő művészekről:
Szabó Péter gordonkaművész
A világhírű magyar gordonkaművészek egyike, 1963-ban született Marosvásárhelyen, muzsikus családban. Édesapja Szabó Csaba, zeneszerző. Felsőfokú zenei tanulmányait a kolozsvári Zeneakadémián végezte, ahol 1985-ben kitüntetéssel diplomázott. Ezt követően a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult Mező László, Rados Ferenc és Kurtág György diákjaként. Számos zenei verseny - a Román Nemzeti Verseny, a Markneukircheni Nemzetközi Verseny - díjazottja, és Genfben a Zenetudósok Nemzetközi Szövetségének kitüntetését is elnyerte. 13 éves korában adta elő első szóló koncertjét, majd 1989-93 között az Országos Filharmónia szólistája volt, azóta is rendszeresen ad szóló koncerteket. Több zenekar szólócsellistája volt: Camerata Salzburg, World Orchestra for Peace - amelyet Solti György alapított, jelenleg a Budapesti Fesztiválzenekar szólócsellistája. 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.
Oláh Vilmos hegedűművész
A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának koncertmestere.
Olyan híres művészek kurzusain vett részt, mint Isaac Stern, Ruggiero Ricci, Dénes László, Zsigmondy Dénes, Varga Tibor és Fenyves Loránd. Együtt játszott Yo-Yo Maval, Jurij Bashmettel, Gill Shahammal; a híres karmesterek közül Jeffrey Tattel, Ligeti Andrással, Hollerung Gáborral, Vásáry Tamással, Jurij Szimonovval, Yoshikazu Fukumuraval, Uri Mayerral és Adrien Shunshinenal. Számos nemzetközi verseny győztese, helyezettje. Az Eric Funk amerikai zeneszerzővel végzett közös munkájukat megörökítő The Violin Alone című dokumentumfilm, amely egy kortárs zenedarab születéséről és virtuóz előadásáról szól, 2018-ban 6 Emmy-díjat nyert.
Kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként idén átvehette a Liszt Ferenc-díjat is.
Máté Győző brácsaművész
1963-ban született Szentkeresztbányán (Vlahita, Románia). Tanulmányait a bukaresti Ciprian Porumbescu Zeneakadémián végezte Valeriu Pituiac és Stefan Gheorghiu vezetésével, majd többek között Ruggiero Ricci mesterkurzusán képezte magát tovább. Számos jelentős versenyen szerepelt sikerrel. 1990-től Magyarországon él. 1990-től 1992-ig a Szegedi Szimfonikus Zenekar brácsaszólamának tagja. 1993-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólóbrácsása, itt munkája elismeréseként 2002-ben az „Év zenészének” megítélt Dohnányi Ernő-díjjal tüntették ki. Közben a Concentus Hungaricus Kamarazenekar szólóbrácsásaként és a Danubius vonósnégyes brácsásaként is működik. Rendszeresen dolgozik külföldi zenekarok meghívott muzsikusaként. Szólóestjein, rádiófelvételein a brácsairodalom legfontosabb darabjait szólaltatta meg.
Lajkó István zongoraművész
2007-ben szerzett kitüntetéses diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora szakán, tanárai Falvai Sándor és Szokolay Balázs voltak. Számos hazai és nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő helyezést. A Budapesti Fesztiválzenekar kamarazenei sorozatának rendszeres fellépője. 2010-ben Junior Príma Díjjal tüntették ki Magyar Zeneművészet kategóriában. 2014-ben ősbemutatóként adta elő Liszt Faust-szimfóniáját Carl Tausig szólózongora-átiratában, lemezre is játszotta, s ez a felvétel kapta 2018-ban a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemez-Nagydíjat. Nemrég Torsten Herrmann zongorára és zenekarra írott Levitron című zongoraversenyét mutatta be Németországban. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, valamint a kölni Zene- és Táncművészeti Főiskola zongora főtárgy-tanára.
JEGYINFORMÁCIÓK
Jegyek kaphatók az Uránia jegypénztárában és honlapján.
Jegyár: 2000 Ft
Diák/nyugdíjas/pedagógus kedvezmény: 1500 Ft (csak a helyszínen kapható)
A koncert támogatója:
Nemzeti Kulturális Alap
A koncertsorozat médiatámogatói a BARTÓK RÁDIÓ és a FIDELIO
Mo | Tu | We | Th | Fr | Sa | Su |
---|---|---|---|---|---|---|
28 | 29 | 30 | 31 | 1 | 2 | 3 |
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 1 |
Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.
A kávézó a honlapon (az URÁNIA KÁVÉZÓ menüpont alatt) feltüntetett időpontokban tart nyitva.
© Uránia Nemzeti Filmszínház
1088 Budapest, Rákóczi út 21.
getting here
ticket info
contact us
company details
press
privacy policy